1.0Lara olvas- Lara írhttps://laraolvas.cafeblog.huFBrigittahttps://laraolvas.cafeblog.hu/author/fabian-brigittaindamail-hu/<p>Van egy pár. </p> <p>Első mindjárt a zene, de igazából lehet, hogy nem is ebbe a kategóriába tartozik, mert a Zene lételemem.</p> <p>Éltető Erő. </p> <p> </p> <p>Mint a csokoládé. Szénhidrát függőnek vallom magam. És nem, eszemben sincs leszokni. Az életem csokoládéval teljes.</p> <p>Nem szeretnék rangsorolni, mert ezek közül egyik nélkül se húznám sokáig. De ami miatt elindítottam ezt a blogot, az a kényszeres írás-olvasás.</p> <p>Messze nem voltam még iskolás, mikor Nagyszüleim lépcsőjén Anya gyerekkori meséskönyvét olvastam, aztán a Régi magyar mondák következtek. Mindig nagyon sok könyv volt otthon, természetesen az akkoriban elmaradhatatlan Világirodalom remekei sorozaton túl. Nem, nem fogom elárulni a koromat, de ebből azért sejthető. </p> <p>Az a sorozat mindig ellenszenves volt nekem, felnőttkoromig egy darabot se vettem le a polcról, és mástól se láttam ilyesmit. Viszont felnőttként kiderült, vannak köztük figyelemre méltó darabok. </p> <p>Aztán általános iskolás koromban -alsóban- kölcsön kaptam Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában című könyvét, és innentől kezdve faltam a krimiket. Az Európa Kiadó fekete krimisorozatából tonnaszámra fogyasztottam, Edgar Wallace és Joe Alex voltak a nagy kedvenc és akkoriban még Agatha néni is, igen. </p> <p>Már akkor is széles körű volt az érdeklődésem, mert a krimik mellett jól megfértek a csíkos és pöttyös könyvek is, a történelmi könyvek, és talán akkortól indult az életrajzok iránti rajongásom is. </p> <p>Az íráskényszerem a több kötetre való gyerekkori naplóimban, fiatalkori őrült mennyiségű levelezésemben és felnőttkori blogjaimban nyilvánul meg. </p> <p>Kisebb kihagyásokkal évtizedek óta könyvtárba járok. A legutóbbi kihagyás eltartott úgy két évig.</p> <p>Pár hete úgy alakult, hogy újra beszabadultam a könyvek közé és azóta nem bírok magammal, csak a rendszer által megszabott limit okoz problémát.</p> <p>Egyéb teendőim mellett persze, olvasok és olvasok, és azon gondolkoztam, hogyan kellene megemlékeznem a jobbnál jobb könyvekről, amik a kezembe kerülnek. Arra jutottam, hogy írok róluk egy listát. De magamat ismerve elfelejtem, hova kezdtem írni, vagy elszórom a papírt valahova.... Nem megoldás.</p> <p>Aztán ma- úton hazafelé a könyvtárból- eszembe jutott korunk zseniális megoldása- a blog. Magamnak, tulajdonképpen. Persze, ha valaki ettől fog kedvet kapni, hogy valamelyik könyvet megkeresse, megszerezze, az csodálatos lenne. </p> <p>Nem elemzés, nem kritika. Vélemény. Saját privát véleményem. Nem kell velem egyetérteni. </p> <p>Amit szeretek, ami várható: </p> <p>nekem az az érték, ami szórakoztat. Ez lehet krimi, ponyva vagy életrajz, történelmi regény, vagy valami elgondolkodtató, ami leköt. </p> <p>Elsősorban azokat a könyveket szeretném megörökíteni, amiket folyamatosan kölcsönzök ki, de nagyon sok olyan is vár a sorára, amiket az elmúlt években olvastam el, és nagy hatással voltak rám.</p> <p>Néhány kedvenc, a teljesség igénye nélkül:</p> <p>Jane Austen, Mary Westmacott, Marian Keyes, Robin Maxwell, Tasmina Perry, C.G. Jung, Leslie L. Lawrence, Szabó Magda, Móricz Zsigmond, Michelle Moran és még sokan mások.....</p> <p> </p> <p> </p> <p> </p>rich